A 4. alkalommal megrendezett nemzetközi találkozót a European Mountaineering Association (EUMA), a European Hiking Federation (ERA) és a Club Alpino Italiano (CAI) közösen szervezte.

Az előző hasonló rendezvény, a 2024-es párizsi konferencia a fenntarthatóságra épített, míg a 2025-ös rendezvény a „Digitalizáció a turistautak szolgálatában” témát járta körül, azt vizsgálva, miként segíthetik a digitális eszközök, adatbázisok és az innovációk a fenntartható turistaút kezelést Európa-szerte.

A több mint 20 előadás és panelbeszélgetés sokféle tapasztalatot és irányt mutatott be, így például nyílt adatokból építkező, illetve saját felmérésen alapuló GIS-alapú turistaút nyilvántartásokat, akadálymentesítési turistaút projekteket, valamint a biztonságot és infrastruktúrát támogató digitális megoldásokat. Szó volt a turistaút menedzselés azon problémáiról is, amelyek a legtöbb európai civil szervezetet érintenek. Úgy, mint a szabályozási kérdések és főként azok hiánya, a karbantartás finanszírozási nehézségei, a “túlturizmus” jelensége, illetve a klímaváltozással járó kihívások.

A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) a “Digitális turistaútmenedzsment-rendszerek” blokkban tartott előadást Térinformatikai alapú turistaút nyilvántartás és menedzselés Magyarországon címmel.

Az MTSZ 2024-re készítette el a turistaút-hálózat 1,5 méteres pontosságú országos nyilvántartását, amelynek alapja a saját felmérésből származó adatbázis. Ezek az adatok biztosítják az alapot mind a jogi szabályozás lehetőségéhez (Magyarországon még nincsen) mind a turistautak napi szintű menedzseléséhez.

Ez két fő alappilléren nyugszik: a terepi kollégák területi turistaút felelős pozícióban, az egész országot hét területre lefedve végzik a felmérési, karbantartási és egyéb turistautas feladatokat, míg a térinformatikai csapat az elengedhetetlen háttérmunkát teszi bele a nyilvántartás folyamatos nyomon követésével és a karbantartáshoz kapcsolódó feladatok támogatásával. Amennyiben az országos hálózat bármely elemében változás történik, vagy valamilyen probléma áll fenn, a terepi kollégák az ESRI Field maps applikációját használva tájékozódnak a terepen, mérik fel a módosításokat, és végzik el a szükséges beavatkozásokat. Ezt követően pedig a változtatásokat a térinformatikusok átvezetik a nyilvántartásban.

Ez a rendszer szolgálja ki és támogatja a szövetség központja által koordinált éves turistaút felújításokat is, amelyeket a tagszervezetek végeznek.

A működés további fontos eleme, hogy a Magyar Természetjáró Szövetvég weboldalain (mtsz.org, kektura.hu) és a 2025-ben elkészülő kéktúra applikációból is elérhető online bejelentő felület segítségével a túrázók képek és pontos helyadatok megadásával jelezni tudják, ha problémát tapasztalnak bármelyik turistaúton. A turisták a végeredményt - a megfelelően jelzett és karbantartott hálózatot - az online térképi felületeken és eszközökön kapják vissza és hasznosíthatják.

A Magyar Természetjáró Szövetségen kívül a Fédération Francaise de la Randonnée Pédestre (FFRandonnée), a Club Alpino Italiano (CAI), az Alpine Association of Slovenia (PZS) és a Croatian Mountaineering Association (HPS) is ugyanebben a szekcióban tartott előadást. Érdekes volt hallani és látni, hogy ugyanazt a feladatot (vagy problémát) az egyes szervezetek milyen módon oldották meg. Ezek az ismeretek hasznos összehasonlításokra, valamint szakmai beszélgetésekre is lehetőséget biztosítottak.

Az előadásokból konklúzióként megállapítható volt, hogy a digitális platformok központi szerepet foglalnak el a turistautak hatékony kezelésében. Egy-egy ország gyalogtúra- és hegymászó szövetségei pedig kulcsszereplőként vesznek részt az adatok gyűjtésében, rendszerezésében és a valós idejű, felhasználó központú információk szolgáltatásában, amelyek növelik a biztonságot és javítják a túrázási élményt.

Összességében az online menedzsmentplatformok összekapcsolják az adatokat, a közösségeket és a döntéshozókat, elősegítve ezzel is a biztonságosabb, fenntarthatóbb és felhasználóbarát európai turistaút infrastruktúrát, amely közel 1,5 millió km jelzett utat jelent.

A konferencia zárásaként az fogalmazódott meg a résztvevőkben, hogy a digitalizáció összekapcsolni hivatott az embereket, nem pedig helyettesíteni őket — erősítve a helyi közösségek működését, támogatva a szakma, illetve az önkéntesek munkáját és a túrázókat, miközben segít megőrizni a természeti és kulturális örökséget is.

Összegzésként az alábbi célokat fogalmazták meg a szervezők a résztvevőkkel közösen:

• Közös európai szabványok kialakításának szükségességét a turistaút adatok digitalizálásában;
• Turistaút felmérés, fenntartás és a közösségi részvétel integrációját;
• Szorosabb együttműködést a közintézmények, a helyi szereplők és a digitális innovátorok között;
• Az ERA és az EUMA partnerségének megerősítését az európai túrázó és hegymászó közösségek képviseletében.

A konferencia optimista hangulatban, határozott irányvonalakat kijelölve zárult, üzenetként megfogalmazva: a digitalizáció nem öncél, hanem híd a túrázók, a hegyek és a közösségek között.

A konferencia zárásaként az ERA és az EUMA bemutatta új Chartáját, amely az európai turistaút-hálózat jövőjét meghatározó közös víziót vázolja fel.