Tudástár

Nagyjából április elejéig tart a szarvasok agancshullajtása. Egy kirándulás alkalmával csábító lehet egy „vadászat nélküli trófea” begyűjtése, de ezt több okból se tegyük.

1923. február 9-én született dr. Vizkelety László aranyjelvényes túravezető, aki egész életében a természetjárásért és a tájékozódási futásért tevékenykedett.

A Turista Magazin szerkesztősége a múlt héten körbejárta az elmúlt hetek fontos "erdei témáját", a fakidőlések okait, hátterét. Habár a cikk alapvetően a Mátrában és a Bükkben történt eseményekkel foglalkozik, az általános érvényű igazságokkal érdemes képben lenni, ha a Gerecsében vagy hazánk bármely erdejében járunk.

Magyarország gyönyörű. Bővelkedik épített és természeti értékekben is, nem csoda, hogy egyre többen indulnak útnak, hogy felfedezzék e páratlan látnivalókat. Ebben a rövid kis összeállításban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amikre ötven év felett gondolni érdemes, túrázás, kirándulás előtt, bármely évszakban.

A mohákkal sokfelé találkozhatunk, erdőkben, sziklákon, háztetőkön, de akár a legzordabb betondzsungelekben is láthatjuk őket. Ott vannak szinte mindenhol, mégis keveset tudunk róluk. Pedig nemcsak szépek és nagy túlélők, de a mohaerdők mélyén egy külön kis univerzum is rejtőzik.

Összegyűjtöttük mit érdemes tudni a kutyával, kutyákkal való kirándulásról, hogy az erdőlátogatás mindenkinek jó és maradandó élmény legyen.

Az Európai Gyalogtúra Szövetség és az Európai Hegymászó Szövetség egy EU-s pályázat keretében rakott össze egy hiánypótló dokumentumot, amelyből megtudható, hol milyen jelzéssel találkozhatunk.

A gombavadászat jó móka, ráadásul a kiruccanás után remek vacsorát is rittyenthetünk a zsákmányból. Néhány aranyszabályt azonban nem árt szem előtt tartani, ha nem szeretnénk a csodás napot a kórházban zárni.

A születési időnk számjegyeit összeadjuk, elosztjuk tizenhárommal, végül az eredményt megszorozzuk 3,14-gyel. Ez persze butaság. Mutatunk egy sokkal jobb módszert.

Ki más legyen a legharcosabb környezet- és természetvédő, ha nem a természet csodáira rendszeresen rácsodálkozó természetjáró? Szerintem ez mindent el is mond, de az európai autómentes nap apropóján most összeszedtem, hogy mi a baj az autóhasználattal a felelős természetjáró szempontjából.

Ha valamivel nem szeretnénk a természetet járva közelről találkozni, az – rögtön a medve után – kétségkívül a lódarázs. Szúrása rendkívül fájdalmas, és esetenként még annak is komoly gondot okozhat, aki nem allergiás a mérgére. Ha azonban megismerjük a fajt, nagyobb eséllyel védhetjük ki a kellemetlen eseményt. Cikkünkben mindent összeszedtünk, amit a lódarázsról tudni kell, és azt is eláruljuk, mi a teendő, ha megtörtént a baj.

Lehetsz akár kezdő vagy sok éve gyakorló természetfotós, netán fotózást kedvelő természetjáró, számos kérdésed lehet azzal kapcsolatban, miként készíts el egy jó képet úgy, hogy közben ne okozz bajt. Most ebben segítünk.

Hasznos tippeket, tanácsokat osztunk meg, hogy nyári forróságban is élvezni tudjuk a természetjárást.

Míg az idei nyarunk nagy vonalakban az extrém melegről, a hőhullámokról és az aszályról szól, addig a január és a február a szélsőséges szeleiről marad emlékezetes. A viharos széllökések nem egyszer elérték a 90-110 km/óra sebességet, több napi szélrekord is megdőlt. Átlagszél tekintetében ez volt a negyedik legszelesebb februárunk az évezredforduló óta. Gaál Áron meteorológussal, az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás-előrejelző Osztályának vezetőjével beszélgettünk szupercellákról, zivatarokról, viharciklonokról, időjárás-előrejelzésről és a szelek birodalmáról.

Bár alapvetően azt gondolnánk, az erdő mindenki számára non-stop nyitva áll, ez nem teljesen igaz.

Avagy a turistautakon elvárható komfortos gyaloglás és a növényzet természetes növekedésének összefüggései.

A címben feltett kérdés megválaszolása nem annyira egyszerű, mint azt sokan gondolják. Először is nem árt tudni, hogy a hazai gyalogos turistautak jogszabályi környezete meglehetősen hiányos. Azaz nincs pontosan meghatározva, hogy mi a turistaút, ki és hogyan hozhatja létre, illetve tarthatja azt karban. Emellett minden turistaút kapcsán, ha ott bármit is szeretnénk „külső” beavatkozásként véghezvinni, alapvető kérdés, hogy ki az adott terület tulajdonosa vagy kezelője, ő konkrétan mire ad engedélyt, hozzájárulást.

Ha valaki terepen szeretne bringázni, azt Magyarországon elméletileg nem teheti meg akárhol. Ezt sokan nem tudják.

Nemrégiben bejelentés érkezett ügyfélszolgálatunkra arról, hogy az Országos Kéktúra 9. szakaszán, Bakonykútipusztán egy áram alatt lévő kerítés állja útját a túrázóknak - legalábbis a kihelyezett figyelmeztető táblák szerint.