Várak régen és most
Várak régen és most
Számos vár nyerte vissza régi fényét az utóbbi évtizedekben, de vajon milyennek látta ezeket a történelmi jelentőségű építményeket a múlt század embere? Képes időutazásunkon most ti is megnézhettek jó néhány várat egykori állapotában és napjainkban.
Játékos formában nézhettek meg jó néhány várat, amelyekhez a régi fotókat a Fortepan oldaláról böngésztük ki nektek. Mivel jó sok várat találtunk, így két részt is készítettünk, a képek mellett pedig egy kis történetet is olvashattok a várakról. A képeken található csúszka segítségével tudjátok a régi és az új kép közti nézetet váltani.
Boldogkő vára
A sort egy igen népszerű és fotótémaként is nagyon kedvelt várral kezdjük. A Boldogkőváralja felett emelkedő andezittufa hegy tetején található boldogkői vár megépítésének időpontját nem ismerjük, de ami biztos, hogy a tatárjárás utáni már állt, egy 1282-es oklevélben már szerepel. Ebben még Castrum Boldua néven említik, de később hívták Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának is. Az alábbi képpár első képe 1900-ban készült, a friss képen pedig jól látható, hogy sok változáson esett át azóta a vár.
Régi fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei, 1990 – Új fotó: Magócsi Márton
A legszembetűnőbb talán az, hogy a múlt században még csupaszon nyúlt ki a várból az "oroszlánszikla". A vár legikonikusabb és talán legtöbbet fotózott részének mai kinézetét csupán 2000 után kapta meg a rekonstrukciós munkálatokban, ahol ma már fából készült gyilokjáró és a végén egy megfigyelőtorony is található.
Régi fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Barbjerik Ferenc, 1960 – Új fotó: Farkas Péter
A múlt század második felében egy turistaszálló üzemelt a várban, amelyben egykor még kolléganőnk, Joó Annamária is megszállt egy osztálykirándulás alkalmával. Pár éve pedig visszatért, hogy újra felfedezze ezt a varázslatos helyet, élményeiről és a vár további érdekességeiről cikkében olvashattok.
Gyulai vár
Gyula városának jelképe ez az erődítmény, amely az egyetlen 15. századi eredetű, sík vidéki épen maradt téglavár Közép-Kelet-Európában. A történelem nem kímélte a várat, de valahogy mégis átvészelt minden kemény harcot, ennek ellenére közel volt a megsemmisüléshez, sorsát ugyanis kis híján az újrahasznosítás pecsételte meg.
Régi fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei (készült: 1895-1899 között) – Új fotó: Szabó Eszter
Nem szokatlan a magyar történelemben, hogy a téglavárak és kastélyok alapanyagként szolgáltak lakóházak építésére, a gyulai vár is majdnem erre a sorsra jutott, ugyanis az 1879-es nagy árvíz után vár jó minőségű tégláit használták fel a szegediek belvárosuk rehabilitációjára. Aztán 1918-ban is el akarta bontani a városvezetés hasonló célból, de végül megúszta. 1956. után elindult a vár régészeti feltárása, majd a 60-as évek közepétől múzeum és színház is működik benne. 2005 óta megújult belső térrel és külsővel, várkápolnával és 24 kiállítóteremmel várja a látogatókat.
A vár történetéről itt olvashattok bővebben.
Füzér vára
Összeállításunkban a legnagyobb változás díját a füzéri vár nyerhetné meg, ha osztanánk ilyet. A napjainkban vakítóan fehér falakkal büszkélkedő vár láttán sokakban nosztalgikus gondolatok bugyoghatnak fel a múlt században még romos állapotú várról. Egyik kollégánkkal is ez történt, aki pár évvel ezelőtt fedezte fel a felújított várat többedmagával, amelyről itt olvashattok.
Régi fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1939 – Új fotó: Magócsi Márton
A tatárjárás előtt is már létezett füzéri várhoz a 15. században építették meg a Várkápolnát, és a 16. század közepén kapott egy reneszánsz stílusú átépítést is. Érdekesség, hogy a Szent Korona is járt itt, ugyanis Szapolyai János 1526-ban történt megkoronázása után Perényi Péter koronaőr ide menekítette azt, és a kápolnában rejtegette.
A korona csaknem egy évig volt itt, majd I. Ferdinánd megkoronázása után visszakerült a megszokott őrzési helyére, Visegrádra.
A Wesselényi-féle összeesküvés után a 17. században a várat sorozatos megpróbáltatás érte, kifosztották, lakhatatlanná tették, kőbányának használták, a végső döfést pedig a császári katonaság adta 1676-ban. Tartva attól, hogy talán mégis bázisává válhat egy kibontakozó függetlenségi mozgalomnak, inkább felégették, hogy teljesen használhatatlan legyen, a megmaradt kövek egy részét pedig a helyiek hordták el.
A bazaltsziklák tetején árválkodó várrom több századon keresztül mutatta meggyötört arcát, de már a 20. században végeztek rajta régészeti feltárásokat és állagmegóvási munkálatokat. A füzéri vár felújítását 2012-ben kezdték, és igyekeztek visszaadni régi pompáját.
Jurisics-vár, Kőszeg
A gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket is magán viselő kőszegi vár szerencsésebbnek mondható, a múlt századi képeken az épület szerkezete közel úgy néz ki mint napjainkban. Persze a felújítás erre az épületre is ráfért, és a vár és a benne található izgalmas történeti kiállítások megnézését már a modern technika, és interaktív játékok is segítik. A kőszegi vár az egykori várkapitány, Jurisics Miklós nevét őrzi.
Régi fotó: Fortepan / Magyar Rendőr, 1963 – Új fotó: Gulyás Attila
Érdekesség, hogy Kőszegen nem délben, hanem délelőtt 11-kor harangoznak, a rendhagyó időpont pedig az 1532-es török ostrom leveréséről emlékezik meg. A kőszegi várról további információkat a vár weboldalán találtok ide kattintva.
Cseszneki vár
Ez az a vár, amit múlt századi elődeink és mi is ugyanabban a formában láthatunk, jobban mondva a romjait. Igaz, még így is lenyűgöző, nem csoda hát, hogy olthatatlan vágyat éreztek őseink, hogy a 82-es úton megállva megcsodálják azt, ahogy ez az alábbi, 1939-ben készült felvételen is látszik.
Amit viszont elődeink biztosan nem tudtak megtenni, hogy egy jó kis via ferratás mászás után a szomszédos magaslaton megpihenve gyönyörködjenek a várrom látványán, ahogy azt a mai kor embere megteheti.
Csesznek ugyanis az a hely, ahol hazánk legelső vasalt útjait létrehozták, így a környék izgalmas természeti adottságai mellett most már ez is a kalandos program része lehet, természetesen a várrom látogatása után, vagy előtt.
Régi fotó: Fortepan / Konok Tamás id, 1939 – Új fotó: Gulyás Attila
A cseszneki vár utolsó tulajdonosai az Esterházyak voltak, akik az 1700-as évek végén elköltöztek innen, az erősség pedig romlásnak indult. Az elhagyott várat egy földrengés jelentősen megrongálta 1810-ben, de a kegyelemdöfést a néhány évvel későbbi tűzvész adta meg számára. Azóta pedig várromként tartják számon.
Ha szeretnél még többet megtudni az érdekes történetekben bővelkedő várromról, akkor nézd meg ezt a korábbi cikkünket, amelyben kiderül az is, hogy a legenda szerint, hogyan kaphatta a település és a vár is egy malac nevét.
Szigligeti vár
És ha már a kilátásnál tartunk, akkor fordítsuk meg a dolgot, és tekintsünk ki az egyik leglátogatottabb várunkból. Nem is csoda hogy ennyire kedvelik, és hogy még az emberes mászást is bevállalják sokan a vár legfelesőbb szintjére, ugyanis pazar kilátás nyílik onnan a Balatonra és Balaton-felvidék tanúhegyeire.
Elődeink is előszeretettel kaptattak fel a látványért, az alábbi képpáron a Szent György-hegy felé nézhetünk ki 1953-ban és napjainkban.
Régi fotó: Fortepan / Preisich család, 1953 – Új fotó: Gulyás Attila
A kilátás mellett - bár csak egy kis részletét látjuk a várnak - a változás is szembetűnő, a 2010-es években felújították és új látnivalókkal, modern kiállításokkal várja a látogatóit. A szigligeti vár ma is látható méreteit csak a 16. századra érte el, a 13. században felépült első épületek alaprajza ugyanis jóval kisebb volt. Az ezt követő századokban hozzáépítésekkel bővítették.
A vár pusztulása a 17. század legvégén kezdődött: egy viharos napon villámcsapás következtében kigyulladt és nagyobb része leégett.
A romlást pedig itt is egy császári döntés gyorsította, amely a magyarországi várak legnagyobb részének tervszerű lerombolását rendelte el.
Ha kíváncsi vagy, hogy a végvári harcosok mit is csináltak egykor, hogyan csalták tőrbe a törököt, milyen fegyverekkel harcoltak, kik voltak az „igazlátók”, és kik a „martalék”, akkor nézd meg ezt a cikkünket is, amelyben mindenre választ kaphatsz, amit egyébként mi is a szigligeti várban tudtunk meg néhány hónapja.
A következő részben is izgalmas helyekre utazunk, többek közt megnézzük Somoskő, Sárospatak, Diósgyőr várának múlt századi fotóit, kitekintünk Ausztriába is, és egy kakukktojást, a Bory család csodaszép várát is meglátogatjuk.
A cikk először 2023 áprilisában jelent meg.
